A biztosítási területen előforduló szakkifejezések értelmezését segíti a rendszerben található biztosítási szakszótár.
A szakszavak
ABC rendben találhatók meg. (A betűk közül a megfelelőre
kattintva eljuthat a keresett kezdőbetűjű szóhoz):
A
abszolút önrészesedés: levonás jellegű önrészesedés, amelynek
mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben) határozzák meg. Ha a
kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár
nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a
meghatározott összeget a kárból levonják, és azt a biztosított maga viseli.
adóigazolás: az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő
biztosítási szerződésekrol a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító
igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig.
adózás és
biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a
kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelősségbiztosítás
alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a
10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a,
de: maximum 50 ezer forint a számított adóból levonható, illetőleg
visszaigényelhető.
ág: biztosítási ág
ágazat: biztosítási
ágazat
ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a
szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi
értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső
szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha
azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
akaraton-kívüliség:
a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a
biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között
nincs okozati összefüggés.
aktív viszontbiztosítás: más biztosító
kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének)
átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.
aktuárius:
biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a
biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak
kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok
(tartalékolás) elvégzése.
akvizíció: a biztosítások megkötésére
irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az
érvelés.
alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött
biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítás-ok is köthetők.
alkusz: (bróker vagy makler) olyan biztosításközvetítő, aki a
szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából
segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény
megfogalmazásához (ajánlat), a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához,
közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független:
nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz
közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.
all risks: "minden
kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket,
hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít,
amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési
biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
állampapír:
az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit
finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes
befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. Nálunk
egyelőre fordítva van! A biztosítók befektetései jelenleg zömében az
állampapírpiacon realizálódnak.
Állomány: a biztosító érvényes
biztosítási szerződéseinek összessége.
állomány-átruházás: jogi
aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át
az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő
biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik.
állománydíj:
egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító
statisztikáiban.
alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke
meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a
pro rata térítés. A premier risque biztosításoknál nem jöhet szóba a
pro-rátázás.
antiszelekció: ellenkiválasztás. A személyek azon
törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra -
azok eltitkolásával - keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában
közlési kötelezettség- sértéssel jár együtt.
aránylagos kártérítés:
pro rata
átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló,
szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés - közös megegyezéssel
- megszűnik, az új pedig - ezzel egyidőben - hatályba lép. Mivel két
szerződésrol van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.
átlagkár: üzletág-on belül az összes kifizetett kár és a
bekövetkezett biztosítási események hányadosa.
AUDATEX:
Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási
költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
autoszelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy
fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél
teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény
természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.
avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek)
értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése.
Mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár idopontjában -
70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték
70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a
tulajdonosnak kell viselnie. (káronszerzés).
B baleset: a biztosított akaratán kívül,
hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést,
betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset
bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén
a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás: külföldi utazás vagy
tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az
igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos - sürgős szükség
esetén - a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.
befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon
befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az
"ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A
biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért
hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel
költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb
befektetésben.
belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási
szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
bemutatóra szóló kötvény: a kedvezményezettjelölés során a szerződő
úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény
bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a
kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába, a kötvény quasi
értékpapírként funkcionál.
betegségbiztosítás: biztosítási szerződés,
amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén
meghatározott szolgáltatásokat teljesít: pl. viseli a kórházi ápolás
költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint
helyes elnevezése: egészségbiztosítás.
betöréses lopás: a
vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a
büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való
erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
BIOSZ: Biztosító Intézetek Országos Szövetsége. 1919. február 17-én
alakította meg 35 hazai biztosítóintézet. Érdekképviseleti, érdekvédelmi
szervezetként működött egészen az 1949-es államosításig. A MABISZ elodje.
bizalmi orvos: a biztosító által megbízott szakértő orvos, aki
közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok
elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított,
illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.
bizonyítási teher:
eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell
bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A
biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár
összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a
biztosítónak kell bizonyítania.
biztosítási ág: a biztosítások
kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a
nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük
non-life illetőleg life.
biztosítási ágazat: a biztosítási ágon belül
az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon
belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.) .
biztosítási csalás: célzatos
bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben
tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés.
biztosítási díj: a biztosító
kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti.
Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik
meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik,
hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a
vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik - pl. a
tulajdonos a vagyontárgyat eladta - , az érdekmúlás miatt a biztosítási
szerződés is automatikusan megszűnik.
biztosítási esemény: a
szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén
biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás.
Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz
stb.), halál vagy meghatározott idopőnt elérése (életbiztosítás), testi sérülés,
rokkantság (baleset-biztosítás).
biztosítási időszak: a szerződésben
megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de
lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés felmondásánál
is nagy jelentősége van.
biztosítási kötvény: kötvény
biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg,
amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
biztosítási szaktanácsadó: Engedéllyel rendelkező biztosítási
szakértő, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel
összefüggő szaktanácsot, biztosításközvetítőként azonban nem járhat el.
biztosítási szerződési feltételek: törvény által szabályozott,
minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek
tartalmaznia kell.
biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott
gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági
viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a
veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a
biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott
tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít.
Biztosítási tevékenység csak előzetes engedélyével folytatható.
biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a
biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi
körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire
vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási
kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött
létre.
biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas
szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a
biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának
és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
biztosításközvetítő:
a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő
személy; tevékenysége a biztosítási szerzodés létrehozásában és fenntartásában
való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök
vagy alkusz.
biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult
szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító
részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon,
egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag
tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat.
biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő
biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
biztosító
szövetkezet: szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább
50 tag kell.
biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes,
kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos
egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási
jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre, gyakorlatilag tagsági viszony.
Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező
pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.
biztosított: a
biztosítási szerződés fontos alanya. Az ő életét, testi épségét és vagyonát védi
a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a
biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye
gyakran egybeesik a szerződővel.
blokk kötvény: egyszerű
kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat.
Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal
létrejön.
bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós
kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének
visszafizetésével (pl. casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl.
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
bróker: alkusz
C captive biztosító: nagy ipari és
kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában
csak az alapítók biztosítási kockázatait vállalja, s azokat viszontbiztosításba
adja.
casco: járműtestek törésbiztosítása, amely általában kiterjed
az elemi károkra és a lopásra, illetőleg rongálásra is. Az autocasco a
legismertebb, de van hajócasco, légijármu-casco... stb. is.
cash-flow: elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási
tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység
(biztosítóknál pl. a tőkekihelyezés) eredményétől való elkülönítése.
coinsurance: együttbiztosítás
CSÉB: a 60-as évek elején
bevezetett csoportos élet- és baleset-biztosítási rendszer. Jellemzője: az
egységes díj, valamint a munkahelyi díjfizetés (levonás). Korszerűsített
változatai már nemcsak tipizált igényeket elégítenek ki.
cselekvőképesség: jogképességnél szűkebb fogalom. Azt jelenti, hogy a
cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat
jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg
jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes
személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan
cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség, korlátozott
cselekvőképtelenség.
cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség hiánya.
A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket, nevében törvényes
képviselje jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem
töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezett. Lásd még: korlátozott cselekvőképtelenség.
csúcskockázat: az átlagos rizikót jelentősen meghaladó kockázat.
Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellene a
biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.
D devizabiztosítás: olyan biztosítási
szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása
is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB előzetes
engedélyéhez kötik az ilyen szerződések érvényességét.
díjelőírás: a
naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az
állománydíj, mert az évközben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi
havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.
díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló
írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító
kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
díjfizetés: a
biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak
egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi
díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés
elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
díjhalasztás: az
esedékes díj késobbi idopőntban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás,
amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító
kockázatviselése fennáll.
díjkalkuláció: matematikai és statisztikai
módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat
számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj
meghatározására.
díjkintlévőség: a biztosítók mérlegében aktívaként
szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
díjliberalizálás: a hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci
díjakká. A verseny alapvető feltétele. A magyar biztosításügyben jelenleg csak a
gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása hatósági díjas.
díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására
díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban
az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen)
lecsökken.
díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl.
rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl.
halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
díjnyugta: a biztosításközvetítö vagy a biztosító képviselője által
kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a
"személyes" díjbefizetéskor állítják ki, egyéb esetekben a biztosítási díj
befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.
díjszabás: az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait,
díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített
tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés)
kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító
befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a
biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.
direkt
biztosítás: vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy
vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása,
betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a
felelősségbiztosítás.
diszkontálás: egy késobbi időpontban esedékes
összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.
dividenda:
nem teljesen pontosan nyereségrészesedésnek is hívják. Azt az összeget jelenti,
amelyet az életbiztosítási díjtartalékok befektetési többlethozamából a
biztosítottaknak át kell engedni. A biztosítási törvény rendelkezései szerint ez
ma minimum 80%.
E
egészségbiztosítás: betegségbiztosítás
egészségi
nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő
kérdoív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési
kötelezettségének.
egyenértékűség: az a kívánalom, hogy a biztosítási
díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a
biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.
egyezség:
polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult
az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként
elfogadja, s további igényeirol lemond.
együttbiztosítás:
(coinsurance) a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös
vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító
állítja ki, és a lebonyolítást is elvégzi.
ekvivalencia:
egyenértékűség
elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött
életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén
teljesít.
életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási
esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idopont (életkor,
nyugdíjbavonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig
a kedvezményezett jogosult.
előszereteti érték: valamely vagyontárgy
szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az
elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy.
Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem
lehet.
előzetes fedezetigazolás: a (kötelező gépjármű
felelősségbiztosításhoz) kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az
üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes
fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a vagyontárgy olyan
tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá
teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a
(biztosítási érdek) megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan
megszűnik.
értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk
helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy
forgalmi értékét csökkentő tényező (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles
megtéríteni.
extratartozék: a gépjármű eredeti árában benne levő
tartozékokon felül vásárolt tartozékokat nevezzük extratartozékoknak.
F faktoring: követelések ellenszolgáltatás
fejében történő átruházása, "eladása".
felelősségbiztosítás:
ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által mások vagyonában okozott
károkra nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás a kártérítési kötelezettség alól
mentesíti a károkozót, a szerződésben meghatározott esetekben.
felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is
felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal
megelőzően, és írásban.
felosztó-kiróvó rendszer: biztosítás-szerű
megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az őket ért károkat egymás között,
utólag osztják fel.
fokozott veszéllyel járó tevékenység: veszélyes
üzem
futamidő: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A
határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát
jelenti.
függőkár: olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet
a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt
meg.
függőkár-tartalék: tételesen káronként képzett
biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a
függőkárokra. A függőkár tartalékon belül képzik az IBNR-t is.
G garancia alap: Kártalanítási Számla
giro: a bankok közötti - számlajóváírással történő - pénzügyi
elszámolás.
gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és
teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az
egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése
kielégítéseként elfogadja.
H
halandósági tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló
táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri
el az 1, 2, 3, ... 100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a
táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.
hijacking: személy-,
illetőleg áruszállító eszközök erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő
hatalombavétele. Például: repülőgép-eltérítés.
hitelbiztosítás: a
hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A
biztosított mindig a hitelező.
hitelfedezeti biztosítás: a
hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt
biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges
biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
hitellevél: a gépjármű-biztosítás területén, és ma már egyre
ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem
egy - a javítóműhelynek címzett - hitellevelet, amelynek alapján a javítást
elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.
I IBNR: (incurred but not reported) a
biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett,
de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.
időszakos
biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító
csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt idoszakra
vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan
megszűnik.
indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer,
amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott
mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke
általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
integrál önrészesedés: a bagatell-károk kiszűrésének módszere a
minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész
alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás
nélkül - megfizeti az egész kárt.
intervenció: a biztosító hivatalos
lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés
fenntartását szolgálja.
írásbeliség: a biztosítási szerződések
jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos
jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!
ismeretlen üzembentartó: ha
a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a
károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek
meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út
tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes
véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben
általában mentesülési ok.
J
járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló
szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy
élethossziglan folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet
járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
járadékopció: egyes
életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a
kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett
élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
jármű önkényes elvétele: bűncselekmény (Btk. 327. §), amelyet az
követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli
tulajdonszerzési szándék, csak pl. az időleges jogtalan használat. Ha a
cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés: lopás
(Btk. 316. §).
jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely
szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett.
Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik
az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
jogalap-elbírálás: döntési
folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett
káreset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetőleg nem
áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges
kármegosztás alkalmazásáról is.
jogképesség: polgári jogi, sőt
alkotmányjogi fogalom. Azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi)
személy jogviszonyok alanya lehet, jogai, illetoleg kötelezettségei lehetnek
(pl. örökölhet). Az ember születésétol a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A
jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
jogosulatlan biztosítási tevékenység: önálló, nevesített
bűncselekmény. Az követi el, aki biztosítási tevékenységet a biztosítási
törvényben előírt engedély nélkül végez. (Btk. 298,/E. §)
jogvédelmi
biztosítás: a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni
segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben.
A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával
realizálódik.
jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a
felelősség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt
kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az
ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál
figyelembe kell venni.
jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő
eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében
kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható
szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez
igazodik.
K kalózbiztosító: olyan
biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat
az országban biztosítási tevékenységet.
kamatrés: vagy kamatmarge. A
technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.
kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási
esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a
határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a
biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító
hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség
szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
kárgyakoriság:
mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt)
a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási
esemény.
kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett
károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként,
ágazatonként mérik.
kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a
biztosítási esemény bekövetkezésekor.
kármegelőzés: olyan magatartás,
amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul.
A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a
szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a
betöréskárok megelőzésére. (kárenyhítés)
kármegosztás: a károkozásért
való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha
például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a
felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg
a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok
összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
káronszerzés
tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a
károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.
Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új
(100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás
előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
(avultatás)
Kártalanítási Számla: a MABISZ által kezelt alap a
garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű
üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó
által okozott, elsősorban személyi sérüléses károkat is.
kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult,
szerződésben megnevezett személy.
kiséletbiztosítás: alacsonyabb
biztosítási összegre szóló, tömeges életbiztosítás, amelynél a kockázat
elbírálásához nincs szükség orvosi vizsgálatra. (nagyéletbiztosítás)
kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes
kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük
esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.
Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést,
ha a törés versenyen, vagy versenyre felkészülés során következett be. A verseny
közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)
kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége.
A kockázatot káresélynek is nevezzük.
kockázat-elbírálás: elemzési,
értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az
(ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetoleg milyen biztosítási
díjért vállalja.
kockázat-kiegyenlítődés: mivel a kockázatok térben
és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon, és megfelelő területen ki
is egyenlítődnek.
kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely
az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből
fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk
tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj
részt.
kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött
életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít
kifizetést, ha a biztosított - a biztosítás tartama alatt - elhalálozik.
kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a
személyek vagy gazdálkodók felmérik és minosítik saját kockázataikat, illetoleg
védelmi eszközöket rendelnek mellé.
kockázatviselés kezdete: Az a
szerződésben meghatározott időpont, amikortól a biztosító díj ellenében
átvállalja a szerződésben meghatározott kockázatokat. Az ez előtti időpontban
bekövetkezett biztosítási eseményt a biztosító nem téríti.
kogencia:
feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A
biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben
a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem -
térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az
egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!
kompozit
biztosító: olyan biztosító, amely mind a life, mind a non-life ág művelésére
jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban
kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit
engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
koremelés: a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál,
amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges
koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.
korlátozott cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség törvényi vagy
bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet
szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül.
Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti
időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül
- ítélet korlátozza.
kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés
megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási
szerződés megkötését kötelezővé teheti. Legismertebb formája a kötelező gépjármű
felelősség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a
magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és
segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója
érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen
üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a
hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem
fizeti meg, az esedékességtol számított 30. napon a szerződés automatikusan
megszűnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási
Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési
összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).
kötvény: az ajánlat
elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését
igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés
esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az
értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény
bemutatója.
kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a
biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
közlési kötelezettség: a biztosított a szerződéskötéskor, a
kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a
biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a
biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket
közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a
kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytol való
megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az
érintettek közösen, arányosan viselik.
közraktárjegy: a fogyasztási
javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segíto értékpapír. A
tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyrol közraktárjegyet állítanak
ki. Ez két részből áll: az árujegyből, amely a rendelkezési jogot testesíti
meg, és a zálogjegyből, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két
értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a
két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.
közvetlen perlés:
felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha
azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania.
Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából
származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.
L lejárat: a biztosítási szerződésben
naptárilag megjelölt idopont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás
esedékessé válik. Pl.: (elérési biztosítás).
life ág:
életbiztosítás
lízing: olyan bérbevételi, illetve bérbeadási
tevékenység, amelynek során a bérlő valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól
használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő
rendszeres, a szerződésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamido
után a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy. A lízingdíj költségként
számolható el.
Lloyds: sajátosan szervezett biztosítási piac, de
gyakorlatilag nem biztosítótársaság! A szindikátusokba tömörülo name-ek (nevek)
a brókerek közvetítésével vállalják el a kockázatok meghatározott részét. A
"nevek" csak az általuk vállalt kockázat erejéig felelnek.
M MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége.
1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az
érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja
(oktatás, informatika, kármegelozés). A MABISZ kezeli a kötelező
felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a
nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap
kiadója.
Magyar Aktuárius Társaság (MAT): az aktuáriusok szervezete,
amely 1991-ben a MABISZ-on belül. Tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló
egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi
szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál,
a pénztáraknái, illetőleg a tudomány berkeiben.
Magyar Életbiztosítási
Orvostani Társaság: (MÉBOT): az életbiztosítási orvostan szakértőinek
1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos
kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási
Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban hazánkban
tartja 19. kongresszusát.
malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor
alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási idoszakon belül - igénybe veszi a
biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő
időszak díjait növeli.
manipuláció: a biztosítási szóhasználatban
szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat
a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.
maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített
jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a
biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak.
(visszavásárlás, díjmentesítés)
maradványérték: a totálkárossá vált
vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke,
amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
MAT: Magyar Aktuárius
Társaság
mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a
biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a
szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy
súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat
a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a
biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály,
amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia,
amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség
teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem
kötelező kalkulálni!)
módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott
biztosítási szerződések.
múlékony sérülés: olyan (általában baleseti
eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.
munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a
biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az
üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
N nagy számok törvénye:
matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti:
minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak,
hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb
veszélyközösségi tagot ér károsodás.
nagyéletbiztosítás: egyénileg
kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek
megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat
tételéhez köti. (kiséletbiztosítás)
nem vagyoni kár: a károkozónak
(felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem
vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos
esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók
elvesztési miatti traumákból.
nem-életbiztosítás: az életbiztosítási
ágba nem tartozó ágazatok, pl.: vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
néphalandósági tábla: a népszámlálás adatai alapján összeállított
halandósági tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is
készítenek.
no fault: nálunk nem alkalmazott felelősségbiztosítási
megoldás, amelynek alapján a károsult - személyi sérülés esetén - akkor is
kártérítéshez jut, ha ő volt a felelős.
non-life ág: a
nem-életbiztosítási ág angol elnevezése.
O
objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd
még: (vétkesség, veszélyes üzem).
objektív kockázat-elbírálás: a
kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján
(például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület
szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.
önbiztosítás: pontatlan szakmai zsargonszó. Azt a magatartást jelzi,
amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból
eredő károkat közömbösíteni.
öngondoskodás: olyan előrelátó,
tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan
események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a
biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál
alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az
integrál önrészesedés.
P
panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet
benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló
panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a
panaszfórumokat.
passzív viszontbiztosítás: a biztosító által
elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro
viszontbiztosításnak is nevezik.
pénzmosás: az illegálisan - főleg a
feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való
átfuttatása és "legalizálása".
premier risque: a francia kifejezés
fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában
határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített
határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges
alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű
ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden
ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro
rata térítést.
pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt
csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték
aránylik a biztosítási összeghez.
R
reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések -
eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az
elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a
szerződésben kifejezetten kikötötték!
regressz: visszakövetelési jog.
Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás
alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a
károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles,
sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő
mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító
a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
rendelkezési jog: az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi
jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által
kezdeményezett szerződés megszüntetést jelenti (pl: visszavásárlás,
értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés). Ha erre a szerződéskötéstől
számított 10 éven belül kerül sor, az adókedvezményt - pótlékokkal együtt -
vissza kell fizetni.
rendszámegyezmény: az európai országok zöménél
még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi
rendszámot, és a H országjelet a felelősségbiztosítás igazolásául elfogadják.
Fontos tehát a "H" országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű!
reponálás: az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függoben tartása.
A reponálásról az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam -
általában 6 hónap - letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a
szerződő új ajánlatot tesz.
respiro: a biztosítás díj esedékességétől
számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a
szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek
ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem!
(kogencia)
részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű
károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még
helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt.
Ellentéte a totálkár.
risk management: kockázatkezelés
S select halandósági tábla: a biztosítók
által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerződéskötést
követő első 3-5 évben kedvezőbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek
oka: a biztosítók kockázat-elbírálása.
storno: törlés
szabad bizonyítás: feltétlen érvényesülést kívánó eljárási alapelv.
Azt jelenti, hogy a tények bizonyítására megkötöttség nélkül minden bizonyíték
felhasználható, (tanúnyilatkozat, dokumentum, okmány, fénykép, hivatalos
tudomás... stb.), természetesen csak akkor, ha tartalma valós.
szakmai
felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a
biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma
vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját
terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.
szavatolótőke: a biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a
biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett
díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
szerződés létrejötte:
az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha
az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan
létrejön!
szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi,
hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A
biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam
lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással.
szerződésmódosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán
alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj)
módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás)
szerződő: a biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a
szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a
biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran
egybeesik a biztosítottal.
szubjektív kockázat-elbírálás: a
kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján
(például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli
kockázatának súlyosságát.
T
társadalombiztosítás: kötelező biztosítási forma. Az államháztartás
része, nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól
elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók
járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges
biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik. Gyakorlatilag egy központi
elosztórendszer.
tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások
szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az
engedményeket jogosult visszakövetelni.
technikai kamat:
számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál
és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg.
(kamatrés)
telítettség: biztosításstatisztikai alapszám, amely azt
mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány
százalék rendelkezik - az adott kockázatra vonatkozó - biztosítási fedezettel.
termékfelelősség-biztosítás: olyan felelősségbiztosítás, amely a
termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti
a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.
területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben
meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító
csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel
kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa,
valamint Törökország kontinensen kívüli része.
totálkár: a
biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű
károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos.
(maradványérték)
törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való
megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való
kivétele. (storno)
törlésértesítő: a törlés tényének írásban való
közlése a szerződővel. A törlésértesítő tényleges érték lesz a káronszerzés
tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.
U újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a
biztosítási szerzodésben tilos! A károsult nem kaphat több térítést, mint a
vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely
vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új
állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás-
és épületbiztosítások újértékre szólnak.
ügyfél-tájékoztató: a
biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a
biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
ügyfélvédelmi alap: a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az
a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek
követeléseinek kielégítését segítse.
ügynök: a biztosító
megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített
munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat,
illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban
nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való
károkozásáért a biztosító felelős.
üzemi baleset: a biztosítottat a
foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset.
Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.
V vagyonbiztosítás: olyan
biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a
szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a
vagyontárgy megóvásában érdekelt.
vállalkozói díj: a biztosítási díj
azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti
nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi
ki a bruttó díjat.
valorizáció: a pénz értékállandóságának változása
miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapuló -
utólagos felértékelése.
változásjelentési kötelezettség: a szerződés
tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a
biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító
mentesülését eredményezheti.
várakozási ido: az életbiztosítási,
betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az
egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy késobbi idoponttól
vállalja (pl. hat hónap).
várományfedezet: finanszírozási rendszer,
amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi
tb-szisztéma), hanem a fedezetet így alakítja, hogy az minden idopontban
forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.
vegyes
életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési biztosítás
elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés
esetén is teljesít.
veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása,
amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb.
alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre
való tekintet nélkül felel.
veszélyközösség: az azonos vagy hasonló
kockázatoknak kitett személyek csoportja.
veszélynem: természeti,
társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat.
Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség,
betörés stb.
vétkesség: felelősségi kategória. Akkor áll fenn, ha a
kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
vezérügynök: olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körű
felhatalmazást adott nemcsak az ajánlat átvételére, de a szerződés megkötésére,
a(kötvény kiállítására is.
visszavásárlás: az életbiztosítási
szerződések - lejárat elotti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a
biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti.
Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.
visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése
a károkozótól (regressz).
viszontbiztosítás: a biztosító által
vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által
másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja,
hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog.
Különösen a nagy összegű, vagy tömeges katasztrófakárok kezelésére alkalmas
módszer.
Z záradék: a
típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés
szerves része.
Zöld Kártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási
bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan
felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában)
okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki,
és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti.
(rendszámegyezmény) Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot
igazoló ún. Zöldkártyával!
