A Kötelező Gépjármű-Felelősség Biztosítást lehetőség van minden év utolsó két hónapjában egy másik biztosítótársasághoz átkötni, így minden évben egy kis utánjárással a legkedvezőbb díjú biztosítást tudhatja magáénak.

Az infotár az alábbi információkat nyújtja:

• Szerződésre kötelezettek
• A biztosítás területi hatálya
• A biztosítás időbeli hatálya
• A gfb hatálya alá tartozó járművek
• Díjnemfizetéssel megszűnő szerződések
• A kárkifizetés időbeli haladéka
• A kárbejelentés időbeli haladéka
• A biztosítási szerződés szüneteltetése
• A GFB biztosítás bonus/malus rendszere

Szerződésre kötelezettek

Magyarországon a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet szerint minden gépjármű üzembentartójának, vagy tulajdonosának kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. A biztosítási piacon jelenleg 10 biztosító társaságnál (Zrt.) és 3 biztosító egyesületnél van lehetőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) megkötésére.

Az új kormányrendelet szerint a GFB rendszerbe belépőnek jognyilatkozatot kell tennie. Amely során az alábbi kategóriákról nyilatkozik:

Új belépő:

Új belépőnek minősül az, aki két éven belül nem volt azonos gépjármű-kategóriába GFB biztosítás szerződője. Új belépő esetén a szerződés bonus-malus besorolása csak A00 lehet, a szerződéshez a későbbiekben sem lehet bonus előzményt rögzíteni.

Nem új belépő két éven belül rendelkezett GFB szerződéssel:

Amennyiben két éven belül rendelkezett azonos gépjármű-kategóriába tartozó GFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a két éven belül megszűnt szerződésről "Kártörténeti igazolást" kell beszereznie előzménybiztosítójától, és azt az új szerződéséhez - legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül - be kell küldenie. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a Kártörténeti igazolás benyújtását követően, a szerződés bonus-malus besorolása az igazolás tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosításra kerül (Pl. a Kártörténeti igazolás alapján a b-m besorolás B10, akkor a szerződés kezdetére visszamenőlegesen 50%-kal csökken a biztosítás díja). FONTOS: amennyiben a Kártörténeti igazolást 90 napon belül nem küldi meg, a szerződést a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a biztosító.

Nem új belépő jelenleg is rendelkezik GFB szerződéssel:

Amennyiben jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre GFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó GFB szerződés biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell küldeni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a kormányrendelet meghatározza, a nyomtatvány elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolás alapján lehet megkötni, de amennyiben a korábban kötött GFB szerződés az érdekviszony megszűnése miatt hatályát veszti, a megszűnő szerződés kedvezőbb bonus fokozata átvihető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó GFB szerződésre. FONTOS: amennyiben nem küld 90 napon belül igazolást a párhuzamosan futó GFB szerződésről, a biztosító a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a szerződést.

A biztosítás területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

A biztosítás időbeli hatálya

A rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes.

A gfb hatálya alá tartozó járművek
A kormányrendelet a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:

• személygépkocsi (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től),
• motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től),
• autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől),
• trolibusz,
• tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett),
• vontató,
• nehéz pótkocsi,
• könnyű pótkocsi,
• személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi,
• motorkerékpár-utánfutó,
• mezőgazdasági vontató,
• lassú jármű,
• munkagép,
• segédmotoros-kerékpár.

Díjnemfizetéssel megszűnő szerződések
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.

A kárkifizetés időbeli haladéka
A károkozó felelősségbiztosítója köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt öszszegszerűen megállapították, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kártösszegszerűen nem lehetett megállapítani.

A kárbejelentés időbeli haladéka
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.
Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

A biztosítási szerződés szüneteltetése
A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.

A GFB biztosítás bonus/malus rendszere
A kötelező díját a bonus/malus besorolás szerint köteles a biztosítási szolgáltatást nyújtó vállalat kialakítani. A bonus/malus rendszer növekvő fokozataival a biztosítási díjból is növekvő kedvezményeket kötelesek adni.
A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű kategóriák) terjed ki.
Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjármüvét ki vezette.
Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik - kivéve a díjnemfizetés miatti megszűnést -, és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál.


CASCO terméktájékoztató

A CASCO biztosítás a Kötelező Gépjármű-Felelősség Biztosítással szemben a saját hibás töréskárok, természeti károk, illetve lopáskárok esetén térít. A CASCO biztosítások ma már elég széles körben variálhatók, így mindenki megtalálhatja a számára optimális biztosítási fedezetet nyújtó casco terméket.

Az infotár az alábbi információkat nyújtja:

• A biztosítás szereplői: szerződő, biztosított, kedvezményezett
• Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?
• Ki köthet casco biztosítási szerződést?
• Milyen kockázatokra nem nyújt fedezetet a casco biztosítás?
• A biztosító mentesülése
• Hogyan jön létre a casco biztosítási szerződés?
• A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettség
• Bizosítási önrész

A biztosítás szereplői
Szerződő: a jármű tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek a jármű megóvásához ér­deke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezett­ség a szerződő felet terheli. Biztosított: a jármű tulajdonosa, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs kedvezményezett megnevezve. Kedvezményezett: ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, a biztosító szolgáltatására ő jogosult, a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga erejéig.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?
Elemi kár: a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/mp sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár. Töréskár: mely a gépjármű alkatrészeiben, tartozékaiban baleseti erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. Lopáskár: a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek ill. tartozékainak ellopása, elrablása; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése

Ki köthet casco biztosítási szerződést?
A biztosítás megkötésére csak az jogosult, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti meg.

Milyen kockázatokra nem nyújt fedezetet a casco biztosítás?

• Az olyan károkra, amelyek háborús jellegű eseményekkel vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel, versennyel, sugárzó anyagok és termékek hatásával összefüggésben keletkeztek.
• Az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a gépjármű hatósági engedély nélkül átalakítása miatt, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be.
• A biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak.
• A szerződéskötést követően beépített azon extratartozékokra, amelyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel.
• Azon töréskárok, amelyek nem baleseti jelleggel, pl. alkatrész anyagfáradásából eredő törés, hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk miatt keletkeztek.
• Különleges gépjárműben - például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. annak munkavégzése közben bekövetkező károkra.

A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Ilyen magatartás:

• ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;
• ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették
• ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
• ha a (gép)járművet túlterhelték vagy üzemeltetését vontatását szakszerűtlenül végezték;
• ha a káresemény - a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül - a (gép)jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.
• a biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg.

Hogyan jön létre a casco biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító az ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik, vagy azt írásban nem utasítja vissza.


A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettség
A biztosítás esemény bekövetkezését két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakóhelye (székhelye), vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes kárrendezési egységnél. A kárfelvételig a sérült járművet változatlan állapotban kell tartani, csak a kárenyhítéshez szükséges mértékű változtatásokat szabad rajta elvégezni. Fontos tudnivaló, hogy a gépjármű ellopásakor a biztosítási ajánlaton feltüntetett kulcsokat, a riasztó illetve a lopásgátló berendezések működtetéséhez eszközöket hiánytalanul kell átadni a biztosítónak.


Biztosítási önrész
A biztosító a szerződési feltételekben rögzítettek szerinti szolgáltatását önrészesedés levonásával fizeti ki. Az szerződés önrészesedés mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza.